Showing posts with label szivattyú.. Show all posts
Showing posts with label szivattyú.. Show all posts

Friday, June 22, 2012

A szivattyúkról

 
Olyan helyeken ahol nem áll rendelkezésre villamos energia, általában benzinmotorral ellátott szivattyút használnak víz átemelésre, öntözésre. Ilyen például a közműjavítások, ahol a csőtörések, vagy esők által eláztatott gödrökből kell kiszivattyúzni a vizet. Itt az átemelő szivattyúk, vagy erősen szennyezett víz esetén zagyszivattyúk segítenek. Hasonlóképp megoldható a helyzet vízzel elárasztott területek, aknák, pincék, gödrök vízmentesítésekor is. Továbbá használhatók tartály feltöltésre, mezőgazdasági vegyszer szivattyúzásra, vagy akár  halastavak leengedésekor. Benzinmotoros szivattyúk esetében a másik jellemző felhasználási kör, az öntözés. Ilyen esetekben nagy nyomású szivattyút használnak. Ahhoz, hogy megismerjük ezeket a készülékeket, használatuk előnyeit, a fizikai korlátokat; ismerni kell a szerkezeti felépítésüket, konstrukciós eltéréseket.
 
Hogy működnek ezek a szivattyúk? Természetesen ezen a fórumon nem cél, hogy szivattyú akadémiát nyissunk, de a főbb alapelveket és szivattyúzási technikákat bemutatjuk.  A benzinmotoros szivattyúk többsége centrifugál elven működik. Kaphatók még membrán szivattyúk is, erősen szennyezett vagy agresszív folyadékok szállítására, de ezek szállítási mennyisége és nyomása jelentősen kisebb a hasonló nagyságú centrifugál szivattyúhoz képest, ezért ritkán alkalmazzák. Ez az oka annak, hogy ezzel a kivitellel nem foglalkozunk.

Marad tehát, a jól bevált centrifugál szivattyú. A szivattyúzás lényege, hogy a mechanikai munkát – vagyis a megható motor forgó mozgását – alakítja át a folyadék mozgási vagy nyomási energiává.
A meghajtó motor diesel vagy benzin üzemű, 2 vagy 4 ütemű Otto motor. Legelterjedtebb a 4 ütemű, benzinüzemű, felül szelepelt kivitel. A meghajtó motor tengelyére van felszerelve a szivattyú lapát, mely forgásával a tengely irányból érkező vizet felgyorsítja, így az a nyomócsonkon nagy sebességgel távozik. Ez az úgynevezett, axiális beömlés-radiális kivezetés terjedt el a benzinmotoros szivattyúk közt. Ez a fajta kivitel csak akkor működőképes, ha a szivattyú és a szívócső induláskor fel van töltve vízzel. Hogy ez a helyszínen ne okozzon gondot, a benzinmotoros szivattyúkat ellátják egy un. diffúzorral és visszacsapó szeleppel. E segítségével a szivattyú, a csőben lévő levegőt is képes kiszivattyúzni.

Önfelszíváshoz a szivattyúházba először vizet kell tölteni. A szivattyú járókereke a betöltött folyadék segítségével a szívó kamrában vákumot állít elő, mely beszívja a szívó vezetékben lévő levegőt (gázt, vagy gáztartalmú folyadékot). A beszívott levegő, vagy gáztartalmú folyadék keveredik a szivattyúházban lévő folyadékkal és a gáztartalmú anyag a ház nyomó kamrája irányában távozik. Itt a gáz (levegő) elválik a folyadéktól és a nyomó csonkon át távozik, a folyadék pedig visszajut a járókerékhez. A folyamat addig folytatódik, míg a folyadékáramlás megindul. A folyamatos áramlás abban az esetben is megmarad, ha a szívó ágból továbbra is gáztartalmú folyadék érkezik. A szivattyúház úgy van kialakítva, hogy elegendő vizet tartson vissza az önfelszívási folyamat megismétléséhez. A szívó házrészben lévő visszacsapó szelep meggátolja a folyadék visszaáramlást és gyorsítja az önfelszívási folyamatot. Ez által a szivattyú egyes típusai akár 8 m-ről is képesek a folyadék felszívására, mely közel van a fizikailag lehetséges maximumhoz. 
A legjobb hatásfok elérése érdekében célszerű a szívási mélységet lehetőség szerint minél kisebbre venni. Vagyis a benzinmotoros szivattyút mindig a lehető legközelebb kell rakni a szállítandó víz vételéhez, ügyelve arra, hogy a szívócső ne törjön meg. A szívócsőnek mindig jó minőségű, bordázattal erősített falúnak kel lenni, hogy a keletkező vákuum ne tudja összeroppantani.

Gyakori probléma a szívó oldali tömítetlenség, mely teljesítménycsökkenést, lassabb önfelszívást, esetleg az önfelszívás teljes megszűnését eredményezheti a benzinmotoros szivattyú esetében.  
Ez elkerülhető a gyártó által kipróbált és ajánlott tartozékok alkalmazásával, ill. a kezelési útmutatóban leírtak betartásával.
 
Szivattyúk további fontos jellemzője az emelési magasság és a térfogatáram. Emelési magasság esetében oda kell figyelni arra, hogy a szivattyú katalógusokban megadott maximális érték mindig a folyadékszint felszínétől számítandó. Például ha egy szivattyút a kút mellé rakva szivattyúzunk a 10 m magasan lévő tartályba, akkor - ha a kútban lévő víz 5 m mélyen van-; az emelési magasság 10+5 m =15 m. Itt kell megemlíteni, hogy a benzinmotoros szivattyúk nem minden esetben alkalmasak kútból való szivattyúzásra. Mivel – és ez elsősorban a csőkutakra jellemző – a kút vízhozama kisebb, mint a szivattyú térfogatárama (időegység alatt szállított folyadék mennyisége) a benzinmotoros szivattyú rövid idő alatt képes teljesen kiszívni a vizet. Ez akár a kút maradandó károsodásához is vezethet. Ilyen esetben mindig a kút üzemi vízszintjét kell figyelembe venni és nem a nyugalmi vízszintet.

A már említett térfogatáram a másik fontos jellemző, mely megmutatja hogy az adott időegység alatt mennyi folyadékot képes szállítani a szivattyú. Mértékegységként a liter/perc vagy a köbméter/óra használatos.
Bizonyos esetekben a szivattyú nyomását adják meg, mely könnyen átszámítható emelési magasságra. 1 bar (0,1 MPa) nyomás kb. 10 m emelési magasságnak felel meg.

Az emelési magasság és a térfogatáram szorosan összefüggő adat, melyet a gyártók külön táblázatban, vagy diagramban adnak meg. Ennek a szivattyú méretezésekor van jelentősége, amikor például öntözés esetén figyelembe kell venni
a szívási mélységet,
a szivattyú távolságát a szívás helyétől,
a szívó és nyomócső átmérőjét,
szűkítők, idomok fajtáját,
az emelési magasságot és távolságot,
szórófejek nyomás és vízigényét, stb.
Ilyen esetben a megfelelő szivattyú kiválasztásához célszerű szakember segítségét kérni, aki a megadott adatok alapján kiválasztja a megfelelő paraméterekkel rendelkező típust. Így elkerülhető a helytelen szivattyú választásból adódó kellemetlenség.
 
A szivattyúk kivitele nagyon hasonló. A motorral egybeépített szivattyúház egy csőváz keretre van rögzítve. Szivattyúban lévő járókerék közvetlenül a motor tengelyére van szerelve. Az alul lévő szívócsonk és a felső nyomócsonk menetes csatlakozású.

Átemelő szivattyúk szerkezete annyiba tér el a többitől, hogy a belső felépítése lehetővé teszi nagy 
mennyiségű víz szállítását, viszont nem képes nagy nyomást előállítani.

Ennek speciális változata a zagyszivattyú, mely akár nagyobb méretű szilárd szennyeződéseket is tartalmazó víz szállításával is megbirkózik. Jellemzője, hogy a szivattyúház tisztítás céljából könnyedén szétszerelhető.
A nyomószivattyú jellemzője a nagy átmérőjű járókerék, ezért nagy emelőmagasság és viszonylag kis térfogatáram jellemzi. Ezért ezeket elsősorban öntözésre használják.
 
Ha már van egy szivattyúnk, szükségünk lesz tartozékokra is, hisz csövek és csatlakozó idomok nélkül nem tudjuk használni. Célszerű ezt szivattyú vásárlásakor figyelembe, venni a későbbi utánajárás elkerülése végett. A folyadék áramlásának irányában haladva szükség lesz tehát a szívó oldalon
szívókosárra (hogy kiszűrjük a szennyeződéseket),
megerősített szívótömlőre,
hollandi anyás vagy gyorscsatlakozós tömlőkapocsra,
és speciális, megerősített bilincsekre.
A nyomó oldalon a szivattyúra szintén hollandi anyás vagy gyorscsatlakozós tömlőkapoccsal és a megfelelő bilinccsel csatlakoztatjuk a nyomótömlőt.
A nyomótömlő toldására, szűkítésére szintén kapcsok használhatók.
Szivattyú vásárlásakor célszerű a gyártó által ajánlott csatlakozásokat választani, így elkerülhetők a tömítetlenségből adódó bosszúságok.
 
A kereskedelemben nagyon sok gyártó benzinmotoros szivattyúját lehet megvásárolni. Ezek a szivattyúk laikus számára, első ránézésre szinte egyformák. Itt is igaz viszont, hogy az ördög a részletekben rejlik. Sokszor kívülről nem láthatók azok az anyagminőségben, konstrukciós kivitelben lévő különbségek, melyek hatására az egyik típus használhatósága, élettartalma jelentősen nagyobb a többihez képest.

HERON szivattyúk esetében is így van ez. A nagy szilárdságú, ötvözött szivattyúház; a menetesen rögzített, acélöntvényből készült járókerék; jó minőségű, szilikonnal ötvözött kerámia csúszógyűrűs tömítés; a zagyszivattyúknál újabban alkalmazott belső, kopásálló bevonat, vagy a gyárilag felszerelt, nagyméretű gumikerék és vonórúd, mind olyan egyedi jellemző, mely más gyártóknál nem vagy csak felár ellenében kapható. Ez, illetve a széles tartozék választék, országos szervizhálózat, alkatrészellátás és a kibővített garancia mind biztosíték a felhasználó számára.

 Ha a  megfelelő szivattyú típus kiválasztásában segítségre van szüksége, hívja a 06-70 7028130-as telefonszámot. Itt választ kap, minden szivattyú használattal, kiválasztással, karbantartással, javítással kapcsolatos kérdésére.

Source : http://www.heron.hu/benzinmotoros-szivattyu/szivattyu.html
Read more about szivattyú and buy the best Grundfos szivattyú.

EuP motor irányelv (640/2009/EC szabályozás) – a villanymotorok követelményei

Visit http://www.szivattyu.hu/ to get more details about Grundfos szivattyú.

Source : http://www.epgeplap.hu/Cikk.aspx?code=DHE00567

Az EU teljes villamosenergia-fogyasztásából 30%-kal részesednek a villanymotorok. Ez 2005-ben 1067 TWh energiát jelentett. Nem is csoda ezek után, ha kiemelten kezeli ezt a fogyasztói termékcsoportot az irányelv.

A villanymotorok hatásfokának, energiahatékonyságának meghatározására már korábban is történtek intézkedések. 1999-ben az Európai Villamosgép Gyártók Szövetsége (CEMEP) kiadott egy osztályozási rendszert, amelyben a villanymotorokat hatásfokuk szerint 3 kategóriába sorolták (EFF 1…3). Az EFF 1 volt a legmagasabb, az EFF 3 pedig a legalacsonyabb hatásfok-osztály. Ez a rendszer kizárólag a fogyasztók tájékoztatását szolgálta. Az alkalmazható hatásfok-osztályra az Unió területén belül nem volt előírás.

Ez a rendszer képezte azonban az alapját az új uniós szabályban meghatározott hatásfok kategóriáknak. A dokumentumban 0,75 – 375 kW tartományban definiálták a három kategóriához tartozó határértékeket. Jelölésük IE1, IE2 és IE3. (Az IE az angol International Efficiency kifejezésből származik.) Itt az IE3 jelöli a legmagasabb hatásfok-osztályt. A CEMEP rendszerben specifikált EFF1, az IE2 kategóriának felel meg az új rendszerben.

Jöjjön azonban az új szabály leglényegesebb eleme, amely kötelező érvényű hatásfok kategóriákat deklarál, pontos határidőkhöz kötve.
• 2011. június 16-tól csak min. IE2 kategóriájú motorok, és azokkal szerelt berendezések hozhatók forgalomba.
• 2015. január 1-től a 7,5 – 375 kW teljesítmény-tartományban csak IE3, vagy frekvenciaváltóval ellátott IE2 motorok, illetve ezekkel szerelt berendezések forgalmazhatók.
• 2017. január 1-től az előző pontban meghatározott követelmény már a 0,75 – 375 kW tartományra lesz érvényes.

A fenti rendelkezéseknek köszönhetően 2020-ra a villanymotorok energiafelhasználásának 5%-os csökkenését várja az Európa Bizottság, ami kb. 135 TWh megtakarítást jelentene.

Az épületgépészeti rendszerekben is nélkülözhetetlen szivattyúk hajtására a villanymotorok teljes energiafelhasználásának 20%-át fordítjuk. Az irányelv előkészítési fázisában készült egy átfogó tanulmány, amely különféle területeken, köztük középületekben, távfűtő rendszerekben vizsgálta a beépített szivattyúk energetikai jellemzőit. Az eredmények szerint a jelenleg működő szivattyús rendszerek 60%-a „energiapazarló”. Ennek fő oka az, hogy a szivattyúk nem illeszkednek az igényekhez (jellemzően túlméretezettek), és változó terhelésű fogyasztói hálózatok esetén nem alkalmaznak fordulatszám-szabályozást, illetve ahol alkalmaznak, gyakran nem megfelelően paraméterezik. Ennek fontos üzenete, hogy a magasabb hatásfokú motorok alkalmazása a szivattyús rendszerekben önmagában csekély mértékben képes csökkenteni a villamosenergia-felhasználást. A körültekintő, az energetikai paraméterekre hangsúlyt fektető szivattyúkiválasztás igen fontos, de ennek alapját ne csak a névleges igények képezzék. A teljes fogyasztási tartományban optimális energiafelhasználásra kell törekedni, amihez a legtöbb esetben szükséges lehet a szivattyú terhelést követő fordulatszám-szabályozása. Nem véletlen, hogy a 2015-től érvénybe lépő szabályozás a legmagasabb hatásfok osztályú (IE3) motorok mellett megengedi eggyel alacsonyabb kategóriájú motorok alkalmazását is, ha ezeket fordulatszám-szabályozással látják el.

Összegezve elmondható, ha a szivattyúk mellett tekintetbe vesszük a ventilátorokat és egyéb villanymotoros hajtással rendelkező berendezéseket (pl. kompresszoros folyadékhűtők), akkor a középületek épületgépészeti rendszereiben jelentős energia-megtakarítás lesz realizálható a jövőben.

A „motor irányelv” esetében is vannak kivételek. Nem vonatkozik például a robbanásbiztos motorokra, illetve a speciális kivitelű, a hajtott berendezéssel összeépített egységekre. Ez utóbbi kategóriába tartoznak a nedvestengelyű keringető szivattyúk. Ezek energiafelhasználása viszont olyan nagyságrendbe esik, illetve a megtakarítási potenciál aránya olyan magas, hogy „külön szabályt kapott”.

EuP irányelv a keringető szivattyúkról (641/2009/EC szabályozás)
1. ábra. Energia címke
Ez az irányelv csak a nedvestengelyű keringető szivattyúkra vonatkozik. Tekintsük át ebben az esetben is az előzményeket!

Egy 2001-es tanulmány adatai szerint az EU országaiban kb. 120 millió darab ilyen keringető szivattyú működött, amelyek együttes éves energiafogyasztása meghaladta a 60 TWh-át. Az akkor becsült megtakarítási potenciál közel 40 TWh/év volt. (Ha minden szivattyút „A” energiaosztályúra cserélnének.) Évente kb. 14 millió új keringető szivattyút értékesítenek az Európai Unió országaiban.

A EUROPUMP (az európai szivattyúgyártók szakmai szövetsége) 2003-ban kidolgozta a keringető szivattyúkra érvényes energiacímkézési módszert (A-G kategóriákra), amely a háztartási gépeknél már régen ismert volt. A szivattyúgyártók többsége 2005-ben meg is állapodott az energiacímkézés (1. ábra) bevezetéséről a nedvestengelyű keringető szivattyúknál.

További részletek lapunk 2010/11-es számának nyomtatott változatában található, illetve letölthető, pdf-formátumban is rendelkezésre áll.

Grundfos szivattyúk


A Grundfos az egyik legismertebb és legmegbízhatóbb márka a szivattyúk terén. Már több mint 40 éve szolgálják szivattyúi a háztartásokat, beleérve a vízszolgáltatást, a víztelenítést és a szennyvízkezelést.

Az első szivattyú

A Grundfos első szivattyúját Poul Due Jensen alkotta meg, aki még 1945-ben kapott egy ósdi szivattyút a szomszédjától. Mivel ekkor éppen a világháború dúlt, nehéz volt alkatrészeket szerezni az ósdi masinához, így Due Jensen nekilátott, hogy megalkossa saját szivattyúját.

A szivattyú mellé nyomás alatt álló tartályt és automatikát is szerkesztett, így egy könnyen kezelhető, gazdaságos és megbízható rendszert sikerült létrehoznia. A FOSS nevet is ekkor kapta a szerkezet, utalva a suhanó víz hangjára. A modelből 26 darab került legyártásra.

Gyors sikerek

A cég hamar sikeressé vált, s szivattyúit sokan keresték. Az első export szállítmányt 1949-ben indították útnak Norvégiába. Az ezt követő növekvő eladásokat globális terjeszkedés követte, mely egy 1953-as svédországi kiállítással kapott még nagyobb lendületet. A sikert jól jelzi, hogy a Grundfos napjainkban 71 vállalattal rendelkezik, 41 országban.

1969-ben a vállalat legyártotta az egymilliomodik szivattyúját, s 1978-ban a vállalat vezetését Poul fia, Niels Due Jensen vette át.

Innováció és fejlődés

Az 1980-as évektől is folyamatos fejlődés és innováció jellemezte a céget, számos nagy sikerű szivattyút és technológiát fejlesztettek ki ekkor. A Grundfos megszerezte az ISO 9001 minősítést, ezzel egyik első vállalatként nagy hangsúlyt fejlesztett a minőségbiztosításra, mely napjainkban is a cég egyik alapelve.

1990-ben nyílt meg a Grundfos technológia- és üzletfejlesztés központja, ahol az új eszközök, termékek és folyamatok fejlesztése azóta is zajlik. A cég 1996-ben elkötelezettséget tett, hogy termékeit a környezettudatosság nevében fejleszti, így napjainkban az összes Grundfos szivattyú kielégíti a legszigorúbb környezetvédelmi előírásokat is.

A vállalat 2005-től alkalmazza az energetikai címkézést is a termékein.