Source : http://www.epgeplap.hu/Cikk.aspx?code=DHE00567
Az EU teljes
villamosenergia-fogyasztásából 30%-kal részesednek a villanymotorok. Ez
2005-ben 1067 TWh energiát jelentett. Nem is csoda ezek után, ha
kiemelten kezeli ezt a fogyasztói termékcsoportot az irányelv.
A villanymotorok hatásfokának, energiahatékonyságának meghatározására már korábban is történtek intézkedések. 1999-ben az Európai Villamosgép Gyártók Szövetsége (CEMEP) kiadott egy osztályozási rendszert, amelyben a villanymotorokat hatásfokuk szerint 3 kategóriába sorolták (EFF 1…3). Az EFF 1 volt a legmagasabb, az EFF 3 pedig a legalacsonyabb hatásfok-osztály. Ez a rendszer kizárólag a fogyasztók tájékoztatását szolgálta. Az alkalmazható hatásfok-osztályra az Unió területén belül nem volt előírás.
Ez a rendszer képezte azonban az alapját az új uniós szabályban meghatározott hatásfok kategóriáknak. A dokumentumban 0,75 – 375 kW tartományban definiálták a három kategóriához tartozó határértékeket. Jelölésük IE1, IE2 és IE3. (Az IE az angol International Efficiency kifejezésből származik.) Itt az IE3 jelöli a legmagasabb hatásfok-osztályt. A CEMEP rendszerben specifikált EFF1, az IE2 kategóriának felel meg az új rendszerben.
Jöjjön azonban az új szabály leglényegesebb eleme, amely kötelező érvényű hatásfok kategóriákat deklarál, pontos határidőkhöz kötve.
• 2011. június 16-tól csak min. IE2 kategóriájú motorok, és azokkal szerelt berendezések hozhatók forgalomba.
• 2015. január 1-től a 7,5 – 375 kW teljesítmény-tartományban csak IE3, vagy frekvenciaváltóval ellátott IE2 motorok, illetve ezekkel szerelt berendezések forgalmazhatók.
• 2017. január 1-től az előző pontban meghatározott követelmény már a 0,75 – 375 kW tartományra lesz érvényes.
A fenti rendelkezéseknek köszönhetően 2020-ra a villanymotorok energiafelhasználásának 5%-os csökkenését várja az Európa Bizottság, ami kb. 135 TWh megtakarítást jelentene.
Az épületgépészeti rendszerekben is nélkülözhetetlen szivattyúk hajtására a villanymotorok teljes energiafelhasználásának 20%-át fordítjuk. Az irányelv előkészítési fázisában készült egy átfogó tanulmány, amely különféle területeken, köztük középületekben, távfűtő rendszerekben vizsgálta a beépített szivattyúk energetikai jellemzőit. Az eredmények szerint a jelenleg működő szivattyús rendszerek 60%-a „energiapazarló”. Ennek fő oka az, hogy a szivattyúk nem illeszkednek az igényekhez (jellemzően túlméretezettek), és változó terhelésű fogyasztói hálózatok esetén nem alkalmaznak fordulatszám-szabályozást, illetve ahol alkalmaznak, gyakran nem megfelelően paraméterezik. Ennek fontos üzenete, hogy a magasabb hatásfokú motorok alkalmazása a szivattyús rendszerekben önmagában csekély mértékben képes csökkenteni a villamosenergia-felhasználást. A körültekintő, az energetikai paraméterekre hangsúlyt fektető szivattyúkiválasztás igen fontos, de ennek alapját ne csak a névleges igények képezzék. A teljes fogyasztási tartományban optimális energiafelhasználásra kell törekedni, amihez a legtöbb esetben szükséges lehet a szivattyú terhelést követő fordulatszám-szabályozása. Nem véletlen, hogy a 2015-től érvénybe lépő szabályozás a legmagasabb hatásfok osztályú (IE3) motorok mellett megengedi eggyel alacsonyabb kategóriájú motorok alkalmazását is, ha ezeket fordulatszám-szabályozással látják el.
Összegezve elmondható, ha a szivattyúk mellett tekintetbe vesszük a ventilátorokat és egyéb villanymotoros hajtással rendelkező berendezéseket (pl. kompresszoros folyadékhűtők), akkor a középületek épületgépészeti rendszereiben jelentős energia-megtakarítás lesz realizálható a jövőben.
A „motor irányelv” esetében is vannak kivételek. Nem vonatkozik például a robbanásbiztos motorokra, illetve a speciális kivitelű, a hajtott berendezéssel összeépített egységekre. Ez utóbbi kategóriába tartoznak a nedvestengelyű keringető szivattyúk. Ezek energiafelhasználása viszont olyan nagyságrendbe esik, illetve a megtakarítási potenciál aránya olyan magas, hogy „külön szabályt kapott”.
EuP irányelv a keringető szivattyúkról (641/2009/EC szabályozás)
A villanymotorok hatásfokának, energiahatékonyságának meghatározására már korábban is történtek intézkedések. 1999-ben az Európai Villamosgép Gyártók Szövetsége (CEMEP) kiadott egy osztályozási rendszert, amelyben a villanymotorokat hatásfokuk szerint 3 kategóriába sorolták (EFF 1…3). Az EFF 1 volt a legmagasabb, az EFF 3 pedig a legalacsonyabb hatásfok-osztály. Ez a rendszer kizárólag a fogyasztók tájékoztatását szolgálta. Az alkalmazható hatásfok-osztályra az Unió területén belül nem volt előírás.
Ez a rendszer képezte azonban az alapját az új uniós szabályban meghatározott hatásfok kategóriáknak. A dokumentumban 0,75 – 375 kW tartományban definiálták a három kategóriához tartozó határértékeket. Jelölésük IE1, IE2 és IE3. (Az IE az angol International Efficiency kifejezésből származik.) Itt az IE3 jelöli a legmagasabb hatásfok-osztályt. A CEMEP rendszerben specifikált EFF1, az IE2 kategóriának felel meg az új rendszerben.
Jöjjön azonban az új szabály leglényegesebb eleme, amely kötelező érvényű hatásfok kategóriákat deklarál, pontos határidőkhöz kötve.
• 2011. június 16-tól csak min. IE2 kategóriájú motorok, és azokkal szerelt berendezések hozhatók forgalomba.
• 2015. január 1-től a 7,5 – 375 kW teljesítmény-tartományban csak IE3, vagy frekvenciaváltóval ellátott IE2 motorok, illetve ezekkel szerelt berendezések forgalmazhatók.
• 2017. január 1-től az előző pontban meghatározott követelmény már a 0,75 – 375 kW tartományra lesz érvényes.
A fenti rendelkezéseknek köszönhetően 2020-ra a villanymotorok energiafelhasználásának 5%-os csökkenését várja az Európa Bizottság, ami kb. 135 TWh megtakarítást jelentene.
Az épületgépészeti rendszerekben is nélkülözhetetlen szivattyúk hajtására a villanymotorok teljes energiafelhasználásának 20%-át fordítjuk. Az irányelv előkészítési fázisában készült egy átfogó tanulmány, amely különféle területeken, köztük középületekben, távfűtő rendszerekben vizsgálta a beépített szivattyúk energetikai jellemzőit. Az eredmények szerint a jelenleg működő szivattyús rendszerek 60%-a „energiapazarló”. Ennek fő oka az, hogy a szivattyúk nem illeszkednek az igényekhez (jellemzően túlméretezettek), és változó terhelésű fogyasztói hálózatok esetén nem alkalmaznak fordulatszám-szabályozást, illetve ahol alkalmaznak, gyakran nem megfelelően paraméterezik. Ennek fontos üzenete, hogy a magasabb hatásfokú motorok alkalmazása a szivattyús rendszerekben önmagában csekély mértékben képes csökkenteni a villamosenergia-felhasználást. A körültekintő, az energetikai paraméterekre hangsúlyt fektető szivattyúkiválasztás igen fontos, de ennek alapját ne csak a névleges igények képezzék. A teljes fogyasztási tartományban optimális energiafelhasználásra kell törekedni, amihez a legtöbb esetben szükséges lehet a szivattyú terhelést követő fordulatszám-szabályozása. Nem véletlen, hogy a 2015-től érvénybe lépő szabályozás a legmagasabb hatásfok osztályú (IE3) motorok mellett megengedi eggyel alacsonyabb kategóriájú motorok alkalmazását is, ha ezeket fordulatszám-szabályozással látják el.
Összegezve elmondható, ha a szivattyúk mellett tekintetbe vesszük a ventilátorokat és egyéb villanymotoros hajtással rendelkező berendezéseket (pl. kompresszoros folyadékhűtők), akkor a középületek épületgépészeti rendszereiben jelentős energia-megtakarítás lesz realizálható a jövőben.
A „motor irányelv” esetében is vannak kivételek. Nem vonatkozik például a robbanásbiztos motorokra, illetve a speciális kivitelű, a hajtott berendezéssel összeépített egységekre. Ez utóbbi kategóriába tartoznak a nedvestengelyű keringető szivattyúk. Ezek energiafelhasználása viszont olyan nagyságrendbe esik, illetve a megtakarítási potenciál aránya olyan magas, hogy „külön szabályt kapott”.
EuP irányelv a keringető szivattyúkról (641/2009/EC szabályozás)
1. ábra. Energia címke
|
Egy 2001-es tanulmány adatai szerint az EU országaiban kb. 120 millió darab ilyen keringető szivattyú működött, amelyek együttes éves energiafogyasztása meghaladta a 60 TWh-át. Az akkor becsült megtakarítási potenciál közel 40 TWh/év volt. (Ha minden szivattyút „A” energiaosztályúra cserélnének.) Évente kb. 14 millió új keringető szivattyút értékesítenek az Európai Unió országaiban.
A EUROPUMP (az európai szivattyúgyártók szakmai szövetsége) 2003-ban kidolgozta a keringető szivattyúkra érvényes energiacímkézési módszert (A-G kategóriákra), amely a háztartási gépeknél már régen ismert volt. A szivattyúgyártók többsége 2005-ben meg is állapodott az energiacímkézés (1. ábra) bevezetéséről a nedvestengelyű keringető szivattyúknál.
További részletek lapunk 2010/11-es számának nyomtatott változatában található, illetve letölthető, pdf-formátumban is rendelkezésre áll.
PT TWIN Logistics perusahaan Ppjk ingin mengajukan penawaran kerjasama dalam bidang pengurusan barang Import RESMI & BORONGAN.
ReplyDeleteServices Kami,
Customs Clearance Import sistem Resmi maupun Borongan
Penanganan secara Door to Door ASIA & EROPA Sea & Air Service
Penyediaan Legalitas Under-Name (Penyewaan Bendera Perusahaan)
Pengiriman Domestik antar pulau seluruh Indonesia laut dan Udara atau Darat.
Keterangan tambahan :
1. Nomor Induk Berusaha ( NIB ) : 1257002601078
2. IT ( Mainan, Elektronic, Garmen, Sepatu dan Peralatan kaki lainnya )
3. SPI-PI Besi Baja,
4. SPI-PI Produk Kehutanan,
5. SPI-PI Barang Bekas,
6. SPI-PI Tekstil & Izin TPT
7. Produk-produk Lartas SNI
8. LS ( Laporan Surveyor )
9. LS Alas kaki
10. LS Garment
11. LS Textile
12. LS Electronik
Terima kasih atas kepercayaan kepada kami, semoga kerjasamanya berjalan dengan baik dan lancar.
Jika ada pertanyaan lebih lanjut, Bpk/ Ibu dapat menghubungi Customer Support PT TWIN Logistics melalui Nomor Phone : +62 21 8498-6182, 8591-7811 Whatssapp : 0819-0806-0678 E-Mail : andijm.twinlogistics@yahoo.com
Mr. Andi JM
Hp Whatssapp : 0819-0806-0678 / 0813-8186-4189
= = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = == = = = =
PT TUNGGAL WAHANA INDAH NUSANTARA
Jl. Raya Utan Kayu No.105 B Jakarta Timur 13120 Indonesia
Phone : +62 21 8498-6182, 8591-7811 Fax : +62 21 8591-7812
Email : pt.twinlogistics@yahoo.com, andijm@twin.co.id
Web : www.twinlogistics.co.id , www.twin.co.id